*CILATÓRIUM*

Tecike Kincses Kuckója.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

 
Én a koldus; mondd, mit adhatnék néked,
Hisz nincs másom, csak a szent végtelen.
De magammal viszlek, és ígérem én néked,
Hogy megosztok mindent az Úrnak kertjében.

Megosztom az ágyat a csillagok alatt,
Hogy te is láthassad, ahogy néked ragyognak.
S néked adom a friss hajnali szellőt,
Amitől remeg a test, mert még a nap nem jő.

Fűzhetsz gyöngyöt a harmat cseppekből,
Amik ott ragyognak, ahol legszebb az erdő.
A fenyőknek alján találhatsz borostyánt,
De nem jó az semmire, tán csak ezer év múltán.

Én a koldus; mondd, mit adhatnék néked,
Hisz nincs semmim, ezt te is észrevetted.
De álmodhatsz magadnak te is egy világot,
Amit megoszthatsz vélem, ha azt nem sajnálod.

 Sose késő

Gondolkodj másképp, van miért,
- te rajtad múlik életed.
Benned is ott van a magva rég.
Csak rajtad áll, hogy élteted,
locsolgatod, hited vizével,
s ápolja néhány gondolat,
vagy száraz valóságot képzel,
s elzárja fénytől "bölcs" agyad.

Ha szíved mélyén őrzöd vágyad,
hagyd hatni az érzelmeket!
Csitítsd le elméd, mi onnan árad
elnyomja mélyen lelkedet.
Pedig a lélek a teremtő.
A hit, a víz mely szomjat olt.
A mag a vágy, mely sose meddő,
s remény a fény, mely felkarolt.

Ha belegondolsz és végig nézed,
Mindened megvan, ami kell.
Hunyd be szemed, s álmodj merészet,
s építs egy szebb világot fel.

Ha tetszett amit láttál, kérlek nyomd meg a tetszik, vagy megosztás gombot, és látogasd meg a másik weblapom az alábbi linkre kattintva.

*Tecike*